Folytatná a merevlemezek újrahasznosítását a Google és a Dell

A törekvésük – bár határozottan környezetbarát – nemcsak klímavédelmi célokat szolgálna, hanem gazdasági érdekeket is, mivel a világon egyre ritkábbak a hard drive-ok (HDD) gyártásához elengedhetetlen mágneses földfémek, amelyeket ráadásul fenntarthatatlan módszerekkel bányásznak ki. Az elavult eszközökből származó anyagok újrahasznosítását most elkezdte ösztönözni a Biden-kormányzat is.

A HDD komoly fejlődésen esett át rövid történelme során, de egy dolog a Seagate kereskedelmi forgalomba szánt, első szabványméretű winchesterének 1980-as megjelenése óta sem változott: mágnesek működtetik. Ezek előállításához kellenek bányászott fémek, amelyek földi mennyiségének több mint felét 40 év alatt el is használtuk, az igény pedig egyre nő. A leselejtezett eszközökből származó diszprózium és neodímium új hardverekbe, valamint elektromos autókba és szélturbinákba költözhetne, ehelyett aprítás után fémhulladékként végzik: az adattároló központok csak Észak-Amerikában 22 millió merevlemezt dobnak ki évente, ami a globális mennyiség 17 százaléka.

A Google merevlemezeit gyártó Seagate és az elektronikaieszköz-felújításban utazó Recontext 2018-19-ben már végrehajtott két ígéretes kísérletet. Az egyik során a keresőóriás adatközpontjából kivont 6100 darab HDD földfémeit hasznosították újra – vadonatúj adattárolókban, míg a másik a Dell eszközvisszavételi programjának beindítása volt, és alig két év alatt már ott tartanak, hogy 8,6 tonna földfémet sikerült hasonló célra kinyerni.

Ezek egyelőre nem többek hasznos demonstrációknál, hiszen túlságosan kis volumenben történik a fémek begyűjtése, viszont a programoknak a Biden-adminisztráció igyekszik új lökést adni azzal, hogy egy nemrég kiadott tanulmányban kb. négyezer kormányzati adatközpont bevonását javasolta. Lévén, hogy az ilyen létesítményekben 3-5 évente teljesen lecserélődnek a merevlemezek, önmagában az állami eszközök újrahasznosítása felpezsdítheti a COVID alatt megroppant ellátási láncokat. Az országvezetés egyébként a kutatás-fejlesztésbe is beszáll, sőt, elsőként demonstrálná a fenntartható irányba mozdulás fontosságát azzal, hogy fokozatosan elektromos üzemű eszközökre cseréli a 645 ezer darabból álló szövetségi járműflottát.

Forrás: okosipar.hu

“Címzetes egyetemi docens” cím adományozása Antók Péter részére

Örömmel értesültünk, hogy a 2020. évi Pedagógusnap alkalmából – az Óbudai Egyetemen végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként – az egyetem Szenátusa “Címzetes egyetemi docens” címet adományozott Antók Péternek, melyhez szívből gratulálunk.

Antók Péter Címzetes egyetemi docens diploma

Antók Péter a Címzetes egyetemi docens Oklevelet az egyetem nyilvános ünnepségén, az eddigi lelkiismeretes munkáját megköszönve személyesen vehette át Prof. Dr. Kovács Levente rektortól.

Rekord sebességű adatátvitel fény segítségével

Svájci tudósok létrehoztak egy új technológiát, amellyel akár a 100 gigabit per szekundumos adatátviteli sebesség elérése sem ütközik különösebb akadályokba.

Zürich egyike azon városoknak, amely a nagysebességű internetszolgáltatásokhoz száloptikai hálózatokat alkalmaz. A nemrég megkezdett évtized végére ezen rendszerek fejlődése saját korlátaik miatt megrekedhet.

Svájci tudósok szerencsére most létrehoztak egy csipet, amely az adatátvitel területén forradalmat idézhet elő. Az áttörés lényege, hogy először sikerült az elektronikus és a fény alapú elemeket egyazon lapkára integrálni. Eddig ezeket az elemeket különálló csipekre lehetett csak telepíteni, és csak vezetékekkel lehetett összekötni őket. A kutatók szerint a jelenlegi szeparált megoldással az elektronikus jelek fényjelekké történő konverziója közben a jelminőség jelentősen romlik.

Forrás: ETH Zurich/Nature Electronics

Az „összeköltöztetéshez” a kutatók fotonika helyett a plazmonikához fordultak. A plazmonika segítségével a fényhullámokat a fény hullámhosszánál sokkal kisebb struktúrákká tudták összepréselni. Minthogy a plazmonikus chipek az elektronikus lapkáknál kisebbek, ilyen módon kompaktabb, fotonikus, és elektronikus réteggel egyaránt rendelkező, monolit csipeket tudtak létrehozni.

Az új lapkával 100 gigabit per szekundumos adatátviteli sebességet sikerült elérni, ami rekordnak számít.

Forrás: gyartastrend