Szép csendben felépíti a jövő mintaállamát egy apró európai ország

Szép csendben felépíti a jövő mintaállamát egy apró európai ország

Képzeld el, hogy iskolába szeretnéd küldeni a gyerekedet és egy fillért sem kell költeni tankönyvekre, mert minden tananyag elérhető online. Vagy azt, hogy külföldön megbetegszel, és az orvos egy kattintással lehívja az otthoni kórtörténeted. Vagy azt, hogy egy állami mesterséges intelligencia elkészíti helyetted a céged könyvelését és intézi az adózást is. Mindez hamarosan valóság lesz Észtország lakosságának; egy alig 1,3 milliós országnak, ahol már évek óta online szavaznak, blockchainen üzemeltetik a kormányzati infrastruktúra egy részét és egységesített, digitális személyazonosítóval is rendelkeznek az állampolgárok. Bő két évtized alatt Európa, sőt talán a világ egyik legjobban digitalizált országává vált Észtország, megnéztük, milyen újításokra készülnek.

A világ legfejlettebb digitális országa

1997-ben lépett Észtország a digitalizáció rögös útjára, első lépésük az e-közigazgatás bevezetése volt – ma már az észtországi közügyek 99%-a intézhető online. Az átalakulás kezdetekor az észt állampolgárok jelentős részének még csak internet-hozzáférése sem volt.

Az egyik legfontosabb lépés a digitális személyi igazolvány bevezetése volt 2002-ben, mellyel ma már az ország 1,3 millió állampolgára közül szinte mindenki rendelkezik. Az igazolvány egy 2048 bites chipet hordoz, melyet beszkennelve sokkal hatékonyabban lehet egy magánszemélyt azonosítani, illetve a fontosabb adatait digitálisan beolvasni, mint egy hagyományos igazolvánnyal. 

Mivel minden észt állampolgár rendelkezik egyedi digitális azonosítóval, 2005-ben már a választásokon is lehetett szavazni online, 3 perc alatt bárki, aki arra jogosult, azóta szavazni tud az interneten.

Észtország egyébként már 2012-ben – jóval a bitcoinhype kezdete előtt -, számos területen, élesben is alkalmazni kezdte a blockchaint, nemcsak a közigazgatás területén, de a közegészségügyben, a kereskedelemben és a jogban is.

A blockchainnel való kísérletezés és a kiberbiztonság rohamos fejlesztése 2008-ban kezdődött, miután 2007-ben az ország masszív kibertámadási hullám alá került; Oroszországhoz köthető hackerek gyakorlatilag heteken át megbénították a balti ország banki és kormányzati infrastruktúráját, miután az ország orosz kisebbsége tüntetni kezdett, amiért az észt kormány egy szovjet katonának állított bronzszobrot elszállíttatott. 

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ennek a szobornak köszönhető, hogy Észtország mára a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Fotó: Shutterstock

Az eset a mai napig élénken él az észt köztudatban, éppen ezért rengeteget fejlesztett kiberbiztonsági rendszerén a balti ország, ma már olyannyira fejlett megoldásokat alkalmaznak, hogy a NATO kiberbiztonsági ügynöksége is itt működik és számos kiberbiztonsági vállalatnak adnak tanácsot.

Az ország a világon egyedülállóan digitális lakcímet is felajánl külföldieknek, melynek segítségével hozzáférést nyernek a balti ország állami, digitális ökoszisztémájához. Ennek segítségével bárki céget alapíthat az EU-n belül minimális költséggel és akár globális szolgáltatóvá is válhat.
A digitális lakcímigénylések 94%-át egyébként jóváhagyják, az igénylőknek mindössze be kell fizetniük 100 eurót, küldeni egy fotót és egy ujjlenyomatot. Ezután kapnak egy azonosítókártyát, egy kriptografikus kulcsot és egy PIN-kódot, mellyel hozzáférhetnek az észt digitális infrastruktúrához.


Nincs megállás

Az észt államnak kitűzött célja, hogy amit csak lehet, digitalizáljon az országban a következő években. Többek közt olyan áttöréseket kívánnak elsajátítani, mint:

  • Adatnagykövetség: Észtország biztosítani akarja e-közigazgatásának és digitális infrastruktúrájának működését arra az esetre is, ha komoly krízisbe kerül az ország (pl. hackertámadás, áramkimaradás), ezért kitalálták, hogy az országon kívül működő “adatnagykövetséget” hoznak létre Luxemburgban. Az ötletet az észt parlament már jóváhagyta, de egyelőre még csak pilot szinten működik.
  • Okosközlekedés: 2017 óta bárki legálisan tesztelhet önvezető autókat Észtországban, a balti ország kormányának nyílt célja, hogy a szállítás jelentős részét hosszú távon automatizálják.
  • Automatikus e-adminisztráció: a Reporting 3.0 néven futó projekt célja, hogy teljesen automatizálja a cégek jelentéstételi kötelezettségeit az ország felügyeleti és adminisztrációs szervei felé. Ennek első lépéseként 2020-ra teljesen új online adó- és vámügyi online felületet hoz létre az ország, amely segítségével az adóügyek intézéséhez szükséges adatok automatikusan a hivatal feldolgozórendszerébe kerülnek, ha a cégek a szükséges adatokhoz való hozzáférésre engedélyt adnak.
  • Nemzetközi adatmegosztás: Észtország először Finnországgal kötött adatmegosztási megállapodást, céljuk, hogy legalább az EU-n belül gyorsan és hatékonyan lehessen (az ügyfél beleegyezésével) adatokat megosztani – vagyis például egy helyi doktor is könnyen hozzáférhessen egy külföldi páciens kórtörténetéhez.
  • Egészségügy 4.0: az említett adatmegosztáson kívül Észtország olyan egészségügyi megoldásokat szeretne fejleszteni, melyek segítségével a páciensek akár otthon, egyedült is tudják kezelni bizonyos egészségügyi problémáikat. Ezen kívül a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vennék, hogy a betegségek feltérképezését és kezelését megkönnyítsék.
Szép csendben felépíti a jövő mintaállamát egy apró európai ország

Fotó: Shutterstock

  • Az oktatás digitális átalakítása: Észtország minden oktatási anyagot digitalizálni szeretne, és nyilvánosan elérhetővé tenné egy “e-iskolatáska” segítségével 2020-ra.
  • Ipar 4.0: Észtországban folyamatosan zajlik a valós idejű gyártásra való átállás; Tallinnban például a SimFactory nevű vállalat elektronikai cégeknek segít a gyártás valós idejű ellenőrzésére és menedzselésére való átállás támogatásában.

A balti állam célja egyébként az is, hogy 2025-ig legalább 10 millió digitális lakója legyen – a teljes lakosságának közel nyolcszorosa.

Itt az európai Szilícium-völgy?

Észtország hivatalos adatok szerint már most is GDP-jének 2%-át spórolja meg csak a digitális ügyintézésnek köszönhetően. Hosszú távon viszont az észtek célja, hogy az EU Szilícium-völgyévé váljanak, mivel ehhez hasonló központ jelenleg nincs az egységes piacon (különösen, ha egyszer a britek távoznak az EU-ból). Ezt az elképzelést hivatott szolgálni többek közt a digitális rezidencia ötlete is, amely vonzóvá teszi Észtországot az innovátorok számára.

A digitalizációs törekvések már beérni látszanak: az információs technológiai cégek jelenleg az észt GDP 7%-át adják.

Olyan startupok nőttek ki Észtországból, mint a Skype, a Transferwise vagy éppen a Taxify. Ezek közt több unikornis – vagyis legalább egymilliárd dollár értékeltségű, nyereséges vállalat – is van, például a Taxify / Bolt vagy a Transferwise. Az ilyen cégek rengeteg tőkét vonzanak a balti országba. 

Szép csendben felépíti a jövő mintaállamát egy apró európai ország

Az észt startupokat célzó kockázati tőke egyébként rohamosan növekszik: tavaly 328 millió dollárt zsebeltek be az észt startupok, ami a 2016-os érték több mint háromszorosa. 

Szép csendben felépíti a jövő mintaállamát egy apró európai ország

A startupok szaporodása persze az államnak is jó: csak az innovatív vállalatok munkabérekre kifizetett adóterheiből származó bevétel évente 25% körül növekszik. 

Szép csendben felépíti a jövő mintaállamát egy apró európai ország

Okostelefon, okosinfrastruktúra, okosgyár

Észtország célja, hogy a fejlett informatikai infrastruktúrát egyebek mellett a gyártás automatizálására és digitalizálására, az Ipar 4.0 megoldások bevezetésére használja.

A balti ország a robotika egyik korai úttörője volt, aztán az olyan cégek, mint a Proekspert vagy a Tieto globális vállalatmenedzsment-rendszerüket is itt kezdték el fejleszteni. Ehhez a fent felsorolt digitális támogatóeszközökön felül olyan infrastruktúrát biztosítanak, mint mint az 5G-hálózat, illetve blockchain vagy big data alapú megoldások.

Ipar 4.0: a gyártás digitalizációja

Az Ipar 4.0 a vízszintes és függőleges értéklánc digitalizációja, automatizációja és az olyan módszertani elvek elsajátítása a gyártásban, mint a dolgok internete (IoT) vagy az “okosgyár.” Ez lényegében azt jelenti, hogy a lehető legtöbb gyártáshoz kapcsolódó eszközt digitalizálni kell (pl. adminisztratív papírokat, leírásokat, ütemtervet), a teljesítményértékelésnek és ellenőrzésnek is digitálisan kell zajlania, ami csak úgy lehetséges, ha minden gyártáshoz használt eszköz folyamatosan, automatikusan, valós időben adatokat szolgáltat egy ellenőrzőközpontnak. A hálóban résztvevő eszközök pedig egymással is kommunikálni tudnak, így biztosítván a gyártási folyamatok különféle lépéseinek összehangolását. Az “okosgyár” ideális esetben teljesen automatizált.

Észtországban már most is működnek okosgyárak: az Ericsson például X-Factory néven működtet ilyen intézményeket, ennek digitális ága a balti országban található.

Az Ericsson egyébként saját számítása szerint Észtország exportjának körülbelül 10%-át adja.

Többek közt az Ipar 4.0 megoldásoknak köszönhető az is, hogy Észtország gyártási kapacitása 4%-ot nőtt a tavalyi évben, különösen a műszaki és informatikai cikkek előállítása pörgött fel. 

Szép csendben felépíti a jövő mintaállamát egy apró európai ország

Fotó: Shutterstock

Felhasznált források: Invest in Estonia (123), e-Estonia (12), BBCERR.eeEstonian WorldRaconteurVenture BeatDW.com, Startupestonia.ee (12), EAS.eeEricsson.

Forrás: portfolio.hu